A szőtt poggyásztáskák paraméterei

Az általánosan használt szövött szövetsűrűség 36 × 36 szál/10 cm², 40 × 40 szál/10 cm² és 48 × 48 szál/10 cm².

 

1. Szövéssűrűség-tűrés

A szövési sűrűség tűrése a hozzáadott vagy eltávolított lapos fonalak számát jelenti egy adott szabványos szövési sűrűséghez képest.

 

2. A szövött szövet súlya területegységenként

A szőtt szövet területegységére eső tömegét gramm per négyzetméterben (gsm) fejezzük ki, és ez a szövött anyag fontos műszaki mutatója. A Gsm főként a lánc- és vetüléksűrűségtől, valamint a lapos fonalak vastagságától függ. A Gsm főként a szőtt szövet szakítószilárdságát és teherbíró képességét{2}} befolyásolja, és ez kulcsfontosságú tényező a gyártók számára a költségek szabályozásában.

 

3. Szövött szövet húzóterhelése

A húzóterhelés, más néven szakítószilárdság, arra a húzóterhelésre utal, amelyet a szövet lánc- és vetülékirányban is elvisel.

 

4. Szélesség

A különféle szövött anyagok szélessége közvetlenül befolyásolja a táska-készítési folyamatot. A cső alakú szövetek esetében a szélességet a hajtás átmérőjeként fejezzük ki, amely egyenlő a kerület felével.

Szélesség zsugorodási aránya: Az összes szövött szövet szélességét feltekercselve, feltekerve, vágáskor, nyomtatáskor és varrással, aminek eredményeként a zsákszélesség valamivel kisebb, mint az eredeti tekercselés szélessége, szélességi zsugorodásnak nevezzük.

 

5. Kézérzés

A lapos PP fonalból készült szövetek vastagabb, szilárdabb és durvább tapintásúak.

A HDPE lapos fonalból készült szövetek lágyabb, simább és kevésbé sűrű tapintásúak.

Ha kalcium mesterkeveréket adunk a PP lapos fonalanyagokhoz, azok szilárdabbak, míg kis mennyiségű HDPE hozzáadása a PP-hez lágyabbá teszi azokat. A keskenyebb lapos fonalak laposabb szövést és lágyabb tapintást eredményeznek, míg a szélesebb lapos fonalak több hajtást és durvább tapintást eredményeznek a szövés során.